Kit választasz?

A lelked-szellemed hogyan tudod egységbe hozni? Ha a szívedre figyelsz. A tudatodat, figyelmedet a szívedbe viszed.

Tehát bármi negativitás ér, fordítsd figyelmedet a szívedre. Légy csendben és figyelj befelé. Semmi gondolat, semmi más figyelem, csak a szíved és a tudatod úgy, hogy a tudatod a szívedben pihen. A szívedre figyelsz és az érzésre, melyet ott tapasztalsz. A benne megjelenő érzésre figyelsz, ami eleinte lehet nehéz és fájdalmas de ha kitartóan figyeled, feloldódik és kellemes érzéssé alakul. Ez pedig maga a szabadság. Felszabadulás a nehézségek, fájdalmak alól.

Sokszor azt mondják, hogy nem kell érteni csak csináld. Az elme akar érteni mindent. Ha a szívedet követed, nem kell érteni.

Véleményem szerint ez részben igaz. Amikor a szíved jelez és nem érted miért teszi, hiszen elmével fel nem fogható, mert a látszat mást mutat, nem érted, összezavar, akkor ne is akard érteni, fogadd el a szíved jelzését, döntését és kövesd a szíved, bízz benne, higgy neki. Itt a lényeg a bizalom a szívedben. (Benned)

Viszont van olyan helyzet, amikor tanulsz valamit – az élet vagy más által (kívülről) -, ilyenkor fontos, hogy értsd amit csinálsz, mert csak akkor tudod befogadni, akkor tud beépülni és tudod megtartani.

Például egy spirituális technika esetében amikor másra hagyatkozol anélkül, hogy értenéd hogyan működik, csinálod de nem érted és nem is számít, mert működik, alapvetően a tanítóra alapozol, rá támaszkodsz. Ő az alapod. Ennek veszélye, hogy ha kilép az életedből – vagy te lépsz ki az övéből – akaratlanul is kihúzza alólad a talajt, mert ő volt az alap de már nincs jelen. Mi tud megmaradni alapok nélkül?

Ebben az esetben fontos, hogy értsd amit csinálsz, akkor magadra alapozol és ha a mestered kilép az életedből, meg tudod tartani magad, mert a saját lábadon állsz – nem pedig az övén.

Tehát a belső jelzést nem kell értened. A külsőt viszont akkor tudod beépíteni, ha érted.

Ebből is látszik, hogy mindennek két oldala van és ez nemcsak úgy nyilvánulhat meg, hogy ha az egyik igaz, akkor a másik nem – vagyis nemcsak az ellentétekben nyilvánul meg - hanem úgy is, hogy mindkettő igaz, csak a szemlélet módja más. Ez pedig már egy tágabb nézőpont, amikor nemcsak a pohár egyik oldalát látod, hanem mindkettőt, így el tudod fogadni a másik igazságát is, mely szerint ő nem látja a poháron lévő képet, míg te igen. Így elkerülhető a vita, mert látható, hogy mindkét igazság helyénvaló, igaz. Így van ez az élet minden területén. Lásd meg a másik igazságot is. Erre viszont csak akkor leszel képes, ahogy az elején írtam: ha a szíveddel nézed.

Tehát, ha elakadást tapasztalsz az életedben, ahol valami nem megy, hozd egységbe magad. Egyesítsd a lelked és a szellemed. Adott témában figyeld meg mi van a szívedben. ha azt érzed, hogy nincs harmóniában a lelked és a szellemed („fáj” a megfigyelés) hozd rendbe. Egyesítsd, figyeld meg a szívedben, míg harmóniába nem kerül.

Csak a szívedre figyelj. Ezzel határozod meg, hogy mit választasz. Ne a fájdalmakra, az egyéb helyeken megjelenő feszültségre figyelj, hanem csakis a szívedre. A testedben bárhol, bármi történik is, ha megfájdul a fejed, nyom az oldalad, hasogatja valami a vállad, ne vonja el a figyelmed. Végig, csakis a szívedre figyelj.

Ez egyébként nagyon jól megmutatja, hogy mennyire viszi el figyelmedet a külvilág. Vagyis ami a szíveden kívül de a testedben van. 

A lelkedre vagy a testedre figyelsz? Az anyagi világra vagy a lélekre? Minden ott van benned. Ahogy bent, úgy kint. Ahogy fent, úgy lent. Ahogy a lelkedben, úgy a testedben, ahogy a tudatodban, úgy a világodban…

Kit választasz…?

Nagy Krisztina Anna