Hogyan emeld ki magad a félelemből?

Ha tudattalanul a félelmeidre figyelsz - negatív híreket hallgatsz, veszteségekről, fájdalmakról beszélgetsz - észre sem veszed, hogy magával ragadnak, tudattalanul felerősödnek benned és viszont láthatod őket az életedben. Ha viszont a félelmedet észreveszed, szembenézel vele, megfigyeled magadban, akkor tudatos vagy rá, hogy félsz tőle. A szembenézéssel felvállalod, így fel tudod oldani. Ezzel nemcsak a félelem múlik el, hanem az erő is visszatér. Az a belső erő, mely megvéd, megtart, így általa megtapasztalod a valódi önmagad, mert a belső erőd – a varázserőd.

A „megfigyeled magadban” azt jelenti, hogy észreveszed az érzéseidet, reakcióidat az adott témával kapcsolatban. Figyeled magadban az érzést amit kivált belőled – közben érzed a szeretetet önmagad felé - és addig tartod rajta a figyelmed, amíg fel nem oszlik a félelem vagy bármilyen lehúzó érzelem.

Úgy képzeld el magad a szeretetben, mint a félő gyermeket, aki édesanyja szerető ölelésében megnyugszik.

Ha adott pillanatban nincs rá alkalmad, később visszaidézheted és feloldhatod.

Így az által, hogy figyelsz magadra, a bensődre, a szeretetbe emeled magad.

Az emberiség nyitottan, „kiéhezve” nézi a negatív híreket, mert a másik bajairól értesülve, hozzá képest - tudattalanul - jól érzi magát ettől, főleg, ha neki is sok problémája van. Ez az ego játéka. Azért „éhes” a nagyobb fájdalmakra, szerencsétlenségekre, mert egyrészt ezt látva többnek, jobb sorsúnak érzi magát másokhoz viszonyítva, másrészt pedig ezzel tereli el a figyelmet a lélekről - a valódi értékről.

Amíg nem az a cél, hogy neked jó legyen, hanem hogy a másiknál jobb legyen, nem önmagadhoz, hanem a másikhoz méred magad. Ez azt mutatja, hogy kiestél önmagadból, az egységedből, kétségben vagy. Kétségbe-eséssel kétségbeesést vonzhatsz magadhoz.

Ha tudatosítod magadban amikor épp ezt teszed és őszintén megfigyeled mit vált ki belőled, akkor máris tehetsz egy lépést önmagadért és a másikért. Önmagadért azzal, hogy kiemeled magad a negativitásból az említett módon, másért pedig azzal, hogy nem beszéled meg még sok másik emberrel, nem gondolkozol a szerencsétlenségén, mert ez esetben a figyelem negatív formája érvényesül. Ilyenkor magadnak is ezt teremted, mert erre figyelsz. A másiknak pedig erősíted a fájdalmát, így nehezebben gyógyul, még nagyobb fájdalmat érezhet.

Ugyanez vonatkozik a másokért való aggódásra is. Az is félelem. Nem segítesz vele sem neki, sem magadnak. Sőt… Nem részletezem újra. Itt a bizalmat erősítsd magadban, mert ez a legtöbb amit tehetsz. Ha valóban segítségre van szüksége és a megérzésed jelez, akkor a bizalmad meghozza neki a segítséget.

Ha félsz, gyengíted magad és nem lesz erőd változtatni. Úgy tudod visszaszerezni az erődet ha legyőzöd a félelmeidet. Érdemes őszintén magadba mélyedve meglátni és felvállalni, hogy mi az a sorsfeladat, ami elől menekülsz. Ami miatt kisebb-nagyobb félelmekkel visszatartod magad. A félelmek mögött csodálatos dolog rejtőzik. Amiben teljes vagy, amiben jó vagy, ami boldogságot, örömöt hozna – ha hagynád - de valaha itt törtél el, mert megfélemlítettek, megszégyenítettek, halálra kínoztak miatta. Ez most a küldetésed, mely elől nem bújhatsz el. Lehet a Munkád, az Igaz Szerelmed, a Családalapítás, a Gyermekvállalás vagy mindegyik területén. (Nagy betűvel írtam, mert ezek a nagy betűs, valódi megélések, melyek a valódi, feltétel nélküli, tiszta szereteten és szerelmen alapulnak.)

Akit, amit a legjobban tolsz magadtól, ahol a legtöbb kifogást keresed de mégis vissza-visszatér, akivel valahol mélyen jól érzed magad de az elméd tagadja, amiben tudod, hogy jó vagy de nem tudsz kibontakozni, ahol lebeszéled magad – ott keresd a titkot, melyet félelemmel takartál el.

Tehát vedd észre, figyeld meg magadban a lehúzó érzést és vidd bele a szereteted. Érezd, hogy szereted magad még akkor is, ha eltévedtél.

Önmagad rendbetételével segítesz másoknak is. Ha látják, hogy jó Neked, követni fognak.

Nagy Krisztina Anna