A halál árnyékában

Kuthumi felemelkedett mester üzenete

A halál eszme csak, mely félelemre hivatott s hogy elferdítse lényetek erejét, tudását és hatalmat adjon mindazoknak, kik léteteket uralják.

Félni nincs okotok, mert az élet az úr e Földön akkor is, ha félitek a halál szavát, mely lelketekbe égett, földi viharotok során. Elejét vesszük most e kínnak megint.

Hidd el, hogy lényed nem kész a halálra, mert szíved életre született. A halál illúzió csak, mely népeket dönt romba s hatalmat ad a veszélynek, a kínnak s veszejti az öröm csodás állapotát, hogy a bizonytalanság sötét vermébe sodorjon. Hidd el életed tavaszt rejt, örömöt s fényt – ha hagyod s látványod is az csupán, mit képzeleted eléd tesz megint.

Tudd: lényed igazi harcos, mely bátor s vakhű a sötéthez, mely fogva tart minden lelket itt a Földön, míg a halál uralkodik e lét felett. Vágyad az élet maga, mely éli a kínt, melyet a halál tesz elé mindaddig, míg fel nem ébred benned a vágy, hogy életet élj megint.

Viszály él a múltban s viszály él a szívben, mely a múlt markában izzik és süti magát halálra, ha így hagyod – megint. Léted az életről szól. Ne hagyd, hogy halálos csapások markában fetrengj s várd az órát s percet, mely kiszabadít e szorító tűzből.

Világod életre termett, melyben a halálé nem a főszerep de segít mikor eléred utad végét, hogy átválts az új pályádra s általa léted emelkedjen megint.

Nézz az Égre s lásd meg arcodat, mert Fényed a halál torkából kiér, hiszen életre születtél s örömre e Földön, melyet sorsod hivatott felemelni s kiemelni e szorító létfogságból, melybe sötét korok nagyjai taszították e Föld lakóit, kik örömben s fényben éltek s bíztak a szeretet szavában s Istenhez hű erejében.

Az út megváltozott s elhozta a sötét korok idejét, mely letaszította a szeretet lángját a mélybe, hogy megtört, gyenge erő legyen, mi nem jó semmire. Nincs értéke a Földön a szeretet szavának, mert a hatalom az úr, mely a pénzért veszejt s romba dönt világokat, népeket tiporva sárba és eszméket emelve naggyá, mely nem érti az igaz szót, homályba dönt és félrevezet.

Itt az idő, hogy életed erőre kapjon, hogy kilépj a sárból, mely életed része még. Halott eszméket ne kövess már, figyeld az igaz szót s nyílj meg neki, mert utad akkor ér a Fényre, ha életed útját te vezeted, ha kézben tartod az erőt, mely létedet formálja s nem hagyod, hogy irányt más szabjon neki.  Engedd el kezed, ha nem tiéd az, csak láttatás, tévesztés és egyéb fortély. Életed az erő maga, melyet szíved táplál, erősít s védelmez nagyon, akkor is, ha nem érzed szíved hatalmát, csak lebegést a létben s a hiány szétzúzó erejét.

Nincs okod panaszra, mert léted fénye kihajt s eléred miért e Földre jöttél s kibontod utad hajnalát, mely része életednek, hogy Fényeddel a létet szolgáld s erőt adj a bajbajutottaknak.

Bízz Isteni létedben, mert eljött az idő, mely porrá zúzza a sötét felleget, mely ráborulni készül a világra, hogy örök sötétbe burkolja azt. A Fény győzelme eléri a Földet s kiemeli a sötét veremből, melyben lakozik megint.

Neked dolgod annyi van, hogy tégy magadért, éltesd a Fényt szívedben s higgy az emelő erőben, mely kiemeli szíved a sötét veremből s a fogságból, melybe a múlt árnyai taszítottak egykoron. Lépj elő s mutasd meg magad, lásd meg lényed Fény erejét s üdvözöld új világodat, mely hamarosan megkezdi pályafutását itt e Földön a Fény terében, mely tiszta, átlátható, valódi világot nyújt az itt élőknek megint.

Életed munkára hivatott, mely küldetésed az Égből, hogy tetteddel szabadítsd fel népedet, kiket szívedben hordozol.

Állj utadra s indulj el, mert eljött az idő, kapuk nyílnak s meglátod utad valódi fényét, mely erődet élteti s kiemel immár az ingoványból, melynek szorítása elenged s hagyja, hogy kilépj belőle a saját világodba és elindítsd miért e Földre jöttél, megint.

Bízz és remélj, mert örömöd nem marad el, kivirágzik életed s boldogságban élsz megint.

Közvetítette:  Nagy Krisztina Anna